4. fejezet – Ne akard tudni…

A napok nagyr�szt nyugalomban teltek. Az ismerked�s�k az �j Ronnal �s Ginnyvel egyre jobban alakult. Napk�zben � �s Hermione a Roxfort folyos�in jav�tott�k m�g a sz�ps�ghib�kat, amikkel a t�bbi rendtagnak nem volt ideje foglalkozni. P�ld�ul a szobrok nagy r�sz�nek m�g most is voltak hi�nyz� v�gtagjai, �s a festm�nyek v�sznait is meg kellett foltoznia valakinek. Est�nk�nt pedig egy kancs� t�kl� mellett besz�lgettek, vagy a m�g fel nem tett k�rd�sekre v�laszolgattak Hermion�val. Az m�r a l�nynak is felt�nt, hogy az �bred�s�kkor t�rt�ntekr�l egy sz�t sem ejtett egyik�k sem. Furcs�llt�k, de mindenesetre nem �llt sz�nd�kukban felhozni az akkor t�rt�nteket egyik�knek sem. Most is �pp a gyeng�lked� fel� tartottak szok�sos napi tev�kenys�g�k ut�n. Harry oldala m�r teljesen begy�gyult �s m�r a heg sem volt annyira l�that� Madame Pomfrey b�b�j�nak k�sz�nhet�en. Ron �s Ginny is egyre k�zl�kenyebbek voltak vel�k. R�juk k�sz�ntek, �rdekl�dtek a napjuk ir�nt. Ha �pp volt egy kis szabad idej�k, akkor tov�bb k�rdez�sk�dtek az iskol�r�l, a h�zakr�l �s mindenf�l�r�l, ami akkor �pp az esz�kbe jutott. A rendtagok id�nk�nt ben�ztek, Arthur �s Molly pedig mindig eb�dkor j�ttek l�togat�ba. Ron �s Ginny el�sz�r kicsit idegenkedtek, de minden alkalommal egyre oldottabb� v�ltak. Fred volt az, akivel az els� perc ut�n m�r nevettek �s viccel�dtek. Az m�r kicsit nehezebb volt, mikor el�sz�r tal�lkoztak az �ll�t�lagos csal�djukkal, de kezdenek megb�k�lni a gondolattal, hogy nem csak ketten vannak testv�rek.

- Harry – sz�l�totta meg Ron a mereng� fi�t. Reggel volt �s az �gy�n �lve b�mult ki az ablakon, v�rva, hogy Hermione fel�bredjen.

- Mi az? – k�rdezett vissza, �s fel� fordult.

- Veletek mehetn�nk ma?

- Hova? – nem �rtette hirtelen, hogy mire gondol Ron.

- Megmutathatn�tok a kast�lyt �s tal�n mi is seg�thetn�nk valamit Ginnyvel. – Harry az ajt� fel� pillantott, aminek a hom�lyos �veg�n kereszt�l most is alakok mozogtak a folyos�n. Nem akar�dzott kiengednie innen Ront �s Ginnyt. Nyugodtabb lenne, ha biztosan tudn�, hogy hol vannak �ppen.

- Pihenjetek ink�bb. Jobb, ha nem f�rasztj�tok ki magatokat. Mi Hermion�val m�r megszoktuk, de nektek nem lenne kellemes, ha eg�sz nap a sarkatokban loholna egy csapat �js�g�r�.

- M�r j�l vagyunk, semmi bajunk. A gy�gy�t� is azt mondta, hogy m�r csak megfigyel minket. A b�jitalokat sem kell m�r szedn�nk.

- �rtem – v�laszolt lassan �s a takar�t n�zte. S�hajtott �s v�g�l b�lintott. V�g�l is, nem tarthatja �ket �r�kk� a gyeng�lked�n. – Nem b�nom, gyertek vel�nk – mormogta az orra alatt.

- Azt akarod, hogy maradjunk, igaz? – k�rdezte Ron halkan. – Mi�rt?

- Ne haragudj, de ez nekem is �j – motyogta. - Nem tudom, mik�nt �lljak hozz� a dolgokhoz. – A takar�t piszk�lta, �s nem mert Ronra n�zni, helyette Ginny alv� arc�n �llapodott meg a tekintete. – Sokszor v�gytam arra, hogy �jra kezdhessem a dolgokat, de �lmomban sem hitem volna, hogy �gy.

- Ha zavarunk titeket, nem kell, hogy veletek menj�nk. Egyed�l is megoldjuk – Ron hangj�n hallatszott, hogy kiss� inger�lt.

- Ne �rts f�lre, nem �gy gondoltam – h�r�tott �s v�gre hajland� volt feln�zni. – Nem vagytok teher a sz�munkra. F�ltelek titeket. Most m�g nem �rted, de egyszer tal�n majd r�j�ssz – kis sz�netet tartott, majd folytatta. – Mind egy, hagyjuk most ezt. Ne foglalkozz vele! Ha van kedvetek j�nni, gyertek. Lehet, hogy t�nyleg nem �rtana egy kis friss leveg� – mosolygott r� Ronra, de azt m�g a fi� is �rezte, hogy ez a mosoly nem teljesen volt �szinte. Ink�bb belet�r�d�. �gy d�nt�tt, nem befoly�solja �ket semmiben, h�t akkor be is kellene tartani a saj�t d�nt�s�t. Tudta, hogy neh�z lesz, de arra nem sz�m�tott, hogy ennyire.

- Nagyszer�! – Ron felpattant a sz�kr�l, amin eddig �lt, �s elindult, hogy felkeltse Ginnyt. A hangokra, vagy csak mert m�r nyolc �ra elm�lt, Hermione is �bredezni kezdett. Fel�lt, megd�rzs�lte a szem�t �s mormogott valamit az orra alatt, ami �gy hangzott, hogy „j� reggelt”.

- H�ny �ra? – t�togta k�t �s�t�s k�z�tt, �s kib�jt a takar� al�l.

- Nyolc m�lt.

- Ma melyik folyos�t kapjuk? – k�rdezte kicsit �l�nkebben Hermione, �s ny�jt�zkodott egyet, majd a l�d�j�ban kezdett turk�lni.

- A hetedik van m�r csak, meg m�g p�r oszt�lyterem, plusz a klubhelys�g, ami teljes eg�sz�ben r�nk v�r.

- Az oszt�lytermeket hagyjuk a v�g�re. El�sz�r szedj�k rendbe a folyos�t, azt�n a klubhelys�ggel folytassuk, szerintem eg�sz d�lut�n elvacakolunk vele. – Hermione felkapta az �gyra dob�lt ruh�it �s bement a parav�n m�g�, hogy �t�lt�zz�n.

- Te mikor kelt�l? M�skor �n vagyok fenn hamarabb – k�rdezte a l�ny, a fej�t kidugva oldalt, hogy r�n�zzen.

- Nem r�g – vonta meg a v�ll�t. – Ronnal besz�lgettem. Szeretn�nek vel�nk j�nni. – B�kte ki v�g�l, �s f�lelt, hogy hallja a v�laszt.

- �rtem – sz�lt ki Hermione, de most nem dugta ki a fej�t a parav�n m�g�l. A hangja sz�ntelen volt, nem lehetett meg�llap�tani a v�lem�ny�t bel�le.

- Kifog�solni nem tudtam, �gy beleegyeztem, ha nem baj. �gy m�g mindig jobb, mintha egyed�l m�szk�ln�nak nem? – pr�b�lt valami reakci�t kicsikarni Hermion�b�l. Mereven b�multa a parav�nt, ami m�g�l m�r nem hallatszott a ruh�k s�rl�d�sa. – Hermione? – pr�b�lkozott �jra, a v�lasz�t v�rva.

- Ha j�nni akarnak, j�jjenek. El�bb ut�bb �gy is meg kell ismerni�k a kast�lyt, �s jobb, ha azt �ltalunk teszik. – Hermione hangja megint nem t�kr�z�tt semmif�le �rzelmet, �s most a l�ny arc�t sem l�tta, hogy legal�bb arr�l tudjon olvasni. Mikor v�gre el�ker�lt a parav�n m�g�l, halv�nyan mosolygott.

- Mi d�nt�tt�nk �gy, nem igaz? – r�ntotta meg a v�ll�t. – Ideje hozz�szokni a v�ltoz�sokhoz. M�r nem csak MI vagyunk, egy �cska v�szons�torban. Abb�l a bizonyos s�torb�l, Roxfort lett. – Mik�zben magyar�zott, visszal�kd�ste a l�d�j�t az �gy al�, �s a haj�t kezdte f�s�lni. Mikor v�gzett, letette a hajkef�t az �jjeli szekr�ny�re, �s r� se n�zve Harryre �ts�t�lt a terem m�sik fel�be, �s Ginnyvel kezdett csevegni. Harry m�g egy ideig eln�zte �ket, azt�n � is k�vette Hermion�t.

- Nos, mehet�nk? Sok dolgunk van m�g, �s legal�bb a fel�vel j� lenne v�gezni ma. – �sszecsapta a tenyer�t �s az ajt� fel� kezdte terelni a kis csapatot, tettetett vid�ms�ggal. Arc�n ott vir�tott a mosoly, de l�lekben idegesen j�rk�lt fel-al�, mint egy sarokba szor�tott vad. Az idegei pattan�sig fesz�ltek, maga sem tudta m�rt, �s ugr�sra k�szen tartotta az izmait, mintha t�mad�st v�rna.

- M�g egy utols� eligaz�t�s! – �llt meg k�zvetlen�l az ajt�n�l, �s a hangja elkomolyodott. – Ginny, Ron! Nagyon k�rlek titeket, hogy ne v�laszoljatok a k�rdez�sk�d�knek. Ha valami t�nyleg fontos, azt majd mi elint�zz�k. Csak annyit k�rek, hogy amit mi elmes�lt�nk nektek, az maradjon k�z�tt�nk. Vannak bizalmas inform�ci�k, pl�ne a rendr�l, ami ha kitud�dik, s�lyos probl�m�kat okozhat. Mivel nem vagytok teljesen tiszt�ban a m�lt t�rt�n�seivel v�letlen�l is elejthettek olyan inform�ci�kat, ami sz�motokra jelent�ktelen, de az avatott f�lnek kincset �r, teh�t az lenne a m�sik k�r�sem, hogy b�rmit nem �rtetek, ink�bb k�rdezzetek. Ha tehetj�k, �gy is v�laszolunk.

- Meg�g�ritek ezt nek�nk? – folytatta Hermione, nekit�maszkodva az ajt�f�lf�nak. Ron �s Ginny egym�sra n�ztek, majd egyet�rt�en b�lintottak.

- Akkor j�jj�n, aminek j�nnie kell! – s�hajtott sz�npadiasan Harry, �s egy ideges kis nevet�s hagyta el az ajkait. - Voldemort! – koppintott a z�rra. Hermione r�kapta a tekintet�s, �s csak annyit k�rdezett halkan, szinte hangtalanul t�togva: - Mi�rt?

Nem v�laszolt. Lenyomta a kilincset, �s kil�pett a folyos�ra. Az �js�g�r�k szinte azonnal megrohant�k, �s mikor megl�tt�k a h�ta m�g�tt Ront �s Ginnyt, egy pillanatra cs�nd lett, majd m�g nagyobb zsivaj t�rt ki.

- Mr Potter, mondja el, mi t�rt�nt… mik�nt gy�gyultak meg… milyen �tok okozta a… - kezdte unni. A h�ta m�g�tt Ron �s Ginny megillet�dve �lltak. Hermione csak a homlok�t r�ncolta, �s idegesen figyelte Harry minden mozdulat�t.

- El�g! Cs�nd legyen! – harsant egy szigor� hang a folyos� v�g�n, miel�tt Harry b�rmit is tehetett volna. A p�lca m�r a kez�ben volt, de most megtorpant, mikor felismerte az igazgat�n� hangj�t. – M�g is mit k�pzelnek maguk! Nem zsibv�s�ron vannak! Ha helyesk az �rtes�l�seim, m�rpedig azok, akkor Mr Potter m�r n�h�nyszor k�z�lte magukkal, hogy nem hajland� b�rkinek is besz�molni a mag�n�gyeir�l. Se most, se k�s�bb. Ha m�g ezek ut�n is maradni akarnak, �gy gondolom, legal�bb tekintettel lehetn�nek arra, hogy ha b�r nincs tan�t�s, ez akkor is egy iskola. – McGalagony professzor penge v�kony ajkakkal p�szt�zta az odasereglett firk�szokat, �s a tekintet�ben semmi bizalomgerjeszt� nem volt azok sz�m�ra. A szigor� tekintet n�h�ny r�pke pillanatra meg�llapodott n�gy�k�n. Ritk�n l�tt�k a professzorasszonyt ennyire m�rgesnek.

- Harry velem j�nne egy percre, szeretn�k mag�val besz�lni – kurt�n biccentett, �s odas�gta Hermione f�l�be, hogy fenn tal�lkoznak a Griffend�l toronyban. A t�voz� McGalagony mell� szeg�d�tt, h�trahagyva az �js�g�r�kat. Kereszt�lv�gtak j� p�r folyos�n �s l�pcs�soron. McGalagony bevezette �t egy �res terembe �s v�delemmel l�tta el a bez�r�d� ajt�t.

- Mi�rt nem az irod�j�ba ment�nk, tan�rn�? – k�rdezte Harry, �s fel�lt az egyik pad tetej�re, McGalagony pedig le�lt a tan�ri asztal m�g�. Vetett egy rosszall� pillant�st Harryre, ami�rt a pad tetej�n foglalt helyet, de nem sz�lt semmi.

- Az�rt, mert nem szeretn�m, ha b�rki is kihallgatna. Ebben az �gyben, nem b�zom m�g a festm�nyekben sem. Nem szeretn�m, ha b�rki tudom�st szerezne r�la id� el�tt. Amit most megosztok mag�val az szint�n bizalmas, �s Granger kisasszonyon k�v�l nem k�v�nok m�g t�bb embert beavatni m�g n�h�ny rendtagon k�v�l. Nem hi�nyzik egy �jabb botr�ny. – McGalagony kis sz�netet tartott, v�rta a v�laszt.

- �rtem, tan�r n�.

- S�t�t id�k j�rtak mostan�ban, �s a hull�mok, amiket megind�tottak, m�g kor�nt sem t�ntek el, Harry. H�reket hozott Mundungus �s m�g n�h�ny k�mk�nt foglalatos rendtag – most neveket nem mondan�k -, miszerint a sz�k�tt hal�lfal�k �jra… hogy is mondjam – kereste a szavakat McGalagony – szervezkednek. Bossz�t terveznek, Voldemort hal�l��rt, ez nem k�rd�s, �s az elesett, valamint b�rt�nbe ker�lt hal�lfal�k�rt. �ll�t�lag, �jb�l gy�lekeznek.

P�r m�sodperc r�vid cs�nd �llt be a besz�lget�sben. Harryt nem lept�k meg a fejlem�nyek. Hermion�val m�r kor�bban felvetett�k az �tletet, hogy a megmaradt �s elbujdosott hal�lfal�k vajon mihez kezdenek most Voldemort n�lk�l.

- M�g mindig b�zik a rend Mundungos Flecher-ben? – tette fel az �t �rdekl� k�rd�st.

- Letett egy esk�t, ez�ltal t�retlen h�s�get fogadott a rendnek. Igaz, hogy kis noszogat�sra volt sz�ks�ge, de ha m�st nem is, azt kik�sz�b�lt�k, hogy ak�rmilyen piti�ner alak is Mundungus, ne �rulhassa el a rendet. Az�rt volt sz�ks�ges, mert olyan k�zegekbe – h�zta fel az orr�t a tan�r n� – van bej�r�sa, ahonnan m�g k�m�nk nem j�tt vissza �lve. Mundungusnak ezt az egy haszn�t vessz�k, mivel r� senki sem gyanakszik. De mint azt te is tudod Harry, megvan r� a bizony�t�k, hogy mi�rt nem tekinti senki vesz�lyforr�snak.

- Siker�lt az�ta �jabb hal�lfal�t k�zre ker�teni?

- Nem. M�g nem. De ha b�rmi t�rt�nik, tudatni fogom mag�val, Harry. �n nem fogom k�vetni Dumbledore professzort ebben a t�m�ban. Ha hib�zott is valaha Albus, az abban volt, hogy mag�t nem t�j�koztatta id�ben minden fejlem�nyr�l. �n nem szeretn�k ebbe a csapd�ba esni.

- K�sz�n�m, tan�r n� a bizalmat! – biccentett apr�t McGalagony fel�.

- R�szolg�lt Mr Potter, most pedig, ha megbocs�jt, elint�zni val�m van, mag�nak pedig tudtommal egy kis takar�tani val�ja. – McGalagony ajk�n felt�nt az az oly ritk�n l�that� finom mosoly, �s kil�pdelt az �res oszt�lyteremb�l, mag�ra hagyva Harryt.

…

Hermione megv�rta, m�g Harry �s McGalagony elt�nnek a folyos� v�g�n, majd szapora l�ptekkel elindult a m�sik ir�nyba, hogy egy rejtekfolyos�n ler�vid�thesse a Griffend�l klubhelys�g�hez vezet� t�vot.

Id�nk�nt h�tran�zett, hogy Ginny �s Ron tartj�k-e vele a temp�t. A k�t Weasley csod�lkozva n�zel�d�tt a folyos�n, amin �pp �thaladtak. Kicsit elgondolkodott, hogy vajon mir�l lehet sz�, ami miatt McGalagony elh�vta Harryt. Hirtelen �llt meg a falisz�nyeg mellett, ami elrejtette a felfel� vezet� l�pcs�sort, �gy Ginny �s Ron is nekiment, � pedig kecsesen elter�lt a folyos� k�v�n.

- Bocs�ss meg Hermione! J�l vagy? – elfogadta Ginny kiny�jtott kez�t, �s felt�p�szkodott.

- J�l, persze, az �n hib�m volt, kicsit elkalandoztam.

- Mi�rt �llt�l meg a folyos� k�zep�n? – k�rdezte Ron, �rtetlen�l. Halv�nyan elmosolyodott. Olyan j�l ismerte a kast�lyt, hogy � m�r �szt�nszer�en kanyarodott, illetve �llt meg. R�g volt, hogy idegenvezet�t kellett alak�tania.

- Nos, legyen el�g annyi, hogy �n �s Harry el�g j�l ismerj�k ahhoz a kast�lyt, hogy a legt�bb t�vot m�r szinte tudatlanul, de ler�vid�tve tessz�k meg. Nem erre akartalak titeket hozni, de ha m�r itt vagyunk, csak ut�nam – h�zta f�lre a falisz�nyeget, felt�rva a csigal�pcs�t – �s vigy�zzatok, lehet, hogy m�g van egy kis t�rmel�k itt-ott – sz�lt h�tra mosolyogva, �s elindult f�lfel� a l�pcs�n, f�nyt gy�jtva a p�lc�ja hegy�n.

…

Harry el�hal�szta a tal�rja ujj�ba rejtett �cska pergament �s r�koppintott a p�lc�j�val.

- Esk�sz�m, hogy rosszban s�ntik�lok – mormolta az orra alatt, �s a t�rk�pet lapozgatva megkereste Ron�k h�rom p�tty�t. A gond csak az volt, hogy h�rom p�tty helyett n�gyet tal�lt.

- Cs�ny letudva! – �sszehajtogatta a t�rk�pet, visszarejtve a tal�rujj�ba felpattant a sz�kr�l, �s d�h�sen v�gtatott v�gig a folyos�kon a Griffend�l klubhelys�g�ig.

- Fortuna mayor! – v�gta r� egyb�l a v�laszt a d�ma fel sem tett k�rd�s�re.

- Kicsit sz�v�lyesebb �dv�zl�sre sz�m�tottam! – a d�ma s�rt�d�tten kinyitotta az ajt�t, majd �ts�t�lt egy m�sik k�pkeretbe. Harry bem�szott a portr�lyukon, �s becsapta a h�ta m�g�tt az �res festm�nyt.

- Harry… - kezdte egyb�l Hermione, de leintette a l�nyt.

- Ginny vedd le a tal�rod!

- De m�gis mi…

- Csak csin�ld, amit mondtam – szak�totta f�lbe. Ginny �tny�jtotta neki a levett ruhadarabot, �s s�rt�d�tten le�lt az egyik fotelba. Harry a p�lc�j�val ki�r�tette a zsebeit, �s meg is tal�lta, amit keresett. Ginny sastoll penn�j�nak v�g�n ott �lt egy apr� bog�r.

- Animagus revelio! – b�k�tt a p�lc�j�val a menek�lni k�sz�l� polosk�ra, aminek a hely�n egy m�sodperc m�lva m�r maga, Rita Vitrol �llt, kiss� zil�ltan. Hermione a sz�ja el� kapta a kez�t �s gondolatban mag�t �tkozta, hogy mi�rt nem jutott ez esz�be hamarabb.

Harry szeme megvillant, de inger�lts�g�t �s d�h�t m�s nem mutatta. Az arca ijeszt�en hirtelen lett teljesen kifejez�stelen. Hossz� pillanatokig n�zett farkasszemet a n�la alacsonyabb �js�g�r�val. A p�lc�ja hegy�b�l egy-k�t v�r�ses szikra pattant ki.

- Furcsa is volt, hogy nem l�ttuk mag�t ma reggel, Vitrol! – l�pett k�zelebb Hermione. B�r rajta sem annyira l�tszott, hogy veszett�l d�h�s, r�szben �nmag�ra, annyira nem volt k�pes elt�ntetni az �rzelmeit, mint Harry.

- Oh, sz�val hi�nyoltak? – mosolyodott el ked�lyen az �js�g�r�, de a szeme ide-oda v�ndorolt a szob�ban, mint aki menek�l� utat keres �ppen. A pillant�sa id�nk�nt Harry p�lc�j�ra is visszat�rt.

- Maga alatt v�gta ki a f�t, Vitrol! – jegyezte meg Harry, f�lrebiccentett fejjel. – Megmondtam. M�g egy stikli, �s az eg�sz bag�zs rep�l a Roxfortb�l. Most legal�bb indokot is adott r�, hogy kitiltassam a birtok ter�let�r�l.

- Ugyan m�r, csak egy cikkr�l van sz�! – legyintett nemt�r�d�m m�don, �s most mintha visszat�rt volna a b�tors�ga. Sz�lesen mosolygott, megigaz�totta a szem�veg�t �s a z�ld purlicer penna m�r ott is lebegett mellette egy pergamenlappal egy�tt. – �rdekes dolgokat mes�lnek az emberek, de m�g is, az az igazi, ha egy olyan mes�li el a t�rt�netet, aki maga is r�szese volt! Miss Granger? Vagy Mr �s Miss Weasley? Holnap m�r ez lesz a c�mlap sztori. Mr. Potter v�lem�ny�t m�r hallottuk, �s m�s nem k�v�n nyilatkozni? Csak p�r k�rd�s �s m�r v�gezt�nk is, azt�n…

- Maga s�ket, vagy szimpl�n visszamaradott elme�llapot�? – f�jtatott Hermione, �s k�zelebb l�pett a z�ld koszt�m�s n�h�z. – Mi kell m�g ahhoz, hogy felfogja, bel�l�nk nem fog kih�zni semmit! – kiab�lta, m�g k�zelebb l�pve az �js�g�r�hoz, mire az h�tr�lni kezdett, de m�g mindig ott vir�tott az arc�n az a vicsor szer� mosoly, b�r m�r nem olyan hat�rozottan, mint el�tte. – Na, ide figyeljen, maga kotnyeles n�mber! Arra m�r maga is r�j�hetett, hogy nyilv�n nyom�s okok miatt nem fedi fel mag�t sem mi, sem a F�nix Rendje. Ha m�g mindig nem vil�gos, elmondom M�G �rthet�bben! – nyomta meg a v�g�t inger�lten Hermione. – Ha nem tudn�, vannak sz�k�tt hal�lfal�k! Akik nyilv�n nem fognak �nk�nt �s dalolva Azkabanba vonulni! Titoktart�sr�l, �s nem titkol�z�sr�l van sz�, Vitrol! �g �s f�ld, ez esetben a kett�! �let, �s hal�l k�rd�se! Lehet, hogy m�r nincs h�bor�, de a rend �s a hal�lfal�k csat�j�nak a v�ge m�g nagyon is messze van! Ha ennyire nem k�pes belel�tni a dolgokba, akkor aj�nlom, hogy keressen mag�nak egy m�sik �ll�st! De s�rg�sen! Ennek m�g egy els��ves di�k is felfogja a jelent�s�g�t!

Harry megfogta a l�ny v�ll�t, �s megszor�totta. Hermione ugr�sra k�sz izmai meglazultak, �s visszal�pett Harry mell�, szapor�n szedve a leveg�t felindults�g�ban. Rita Vitrol t�g szemekkel meredt Hermion�ra, �s a mosolya v�gleg elt�nt. Kicsit �ssz�bb is h�zta mag�t.

- Ha m�g ezek ut�n sem hajland� �nk�nt t�vozni a Roxfortb�l, igazgat�i v�gz�ssel fogom kir�gatni, �s higgye el, annak nagyobb h�re lesz! – k�z�lte Harry hidegen. – Most pedig t�nj�n el innen. – Vitrol, mint egy robot, �gy mozdult a portr�lyuk fel�, azt�n hirtelen felcsillant a szeme, �s visszany�lt a pergamen�rt �s a penn��rt, rem�lve, hogy nem t�nik fel senkinek.

- Azok maradnak! – sz�lt r� Hermione vill�ml� szemekkel, �s intett a p�lc�j�val, mire az �r� eszk�z �s a pap�r a kandall�ba r�ppent, �s ott mag�t�l l�ngra kapott. Rita Vitrol m�g�tt p�r m�sodperc m�lva csap�dott a portr� ajtaja.

Ron �s Ginny csendben n�zt�k v�gig a jelenetet, amiben �ket is megsz�l�tott�k. Ginny a tal�rj�t szugger�lta, �s Harryre pillantott, majd megint vissza a tal�rra.

- Ez meg… Ezt meg, hogy csin�lta? – k�rdezte meredten Ron.

- Anim�gia – v�laszolt Hermione kiss� higgadtabban, �s le�lt az egyik fotelba, de el�tte m�g odadobta Ginnynek a tal�rj�t, �s a sz�tsz�r�dott holmikat a kis asztalk�ra r�ptette.

- R�mlik a n�v, de nem jut eszembe r�la egyel�re semmi – r�ncolta a homlok�t Ron.

- Az anim�gus olyan var�zsl� vagy boszork�ny, aki k�pes �llat alakj�t fel�lteni. Az anim�gia roppant neh�z �s vesz�lyes, de meg�ri kitanulnia annak, akinek van tehets�ge az �rv�ltoztat�s tanhoz – magyar�zta Hermione reflexszer�en a k�rd�sre a v�laszt.

- Mondt�l Valamit… mi�ta, elindultatok a gyeng�lked�t�l? – hangs�lyozta ki Harry a valamit, sz�t jelent�s�gteljesen.

- Amire gondolsz, arr�l semmit �s m�sr�l se nagyon, nyugodj meg, Harry – csit�totta a l�ny. – Most v�gre legal�bb siker�lt el�rni, hogy elhagyj�k majd a birtokot �s akkor v�gre lesz egy kis nyugalmunk. – Harry fel-al� j�rk�lt, szinte oda sem figyelve Hermion�ra. Ginny visszapakolta a zseb�be a kipergett holmikat, �s �t�lt Hermioen mell�, Ron pedig a fotelt foglalt el. Harry egy id� ut�n lec�vekelt az ablak el�tt �s a Tiltott Rengeteg f�inak lombj�t b�multa, szem�vel k�vetve egy lust�n ereszked� thesztr�l csontos alakj�t, m�g az el nem t�nt a f�k �gai k�z�tt.

- Ha rendbetett�k a klubhelys�get esetleg �tk�lt�zhetn�nk vissza ide – t�rte meg a csendet Hermione. – Legal�bb ti is hamarabb megszokn�tok, Ginnyvel Ron. Harry?

- J� lenne – v�laszolt halkan. Tov�bbra sem vette le a szem�t a kinti t�jr�l. – De akkor ideje nekikezdeni. A h�l�termeket m�g meg sem n�zt�k, hogy milyen �llapotban vannak. Idefele j�vet a folyos�n van m�g t�rmel�k �s �vegszil�nk itt-ott, plusz m�g a szobrok, �s a f�lfel� vezet� l�pcs� korl�tj�t is kik kell p�tolni.

A d�lel�ttj�ket mind a n�gyen a folyos�n t�lt�tt�k, d�lut�n pedig Harry Ronnal, Hermione pedig Ginnyvel v�gigmentek a h�l�termeken, hogy mindegyik rendben van-e, �s mennyi a jav�tani val� �gy, szekr�ny, ablak �s a t�bbi. T�bb sz� nem esett k�zt�k a reggeli incidensr�l. Harry hangulata pedig nem sokat v�ltozott. Tov�bbra is fesz�lt volt, ha nem figyelt el�gg� �nmag�ra, ez az arc�ra is ki�lt, de ha megk�rdezt�k bar�tai azt v�laszolta, hogy semmi baja, csak el van gondolkodva, ami l�nyeg�ben igaz is volt. Azon t�prengett, amit McGalagonyt�l hallott: a hal�lfal�k szervezkednek. M�ghozz� a h�rek szerint el�g csendesen. Egyel�re. De nem tudta, meddig marad ez �gy. Ha megpr�b�lt az � fej�kkel gondolkodni, amit nem sz�vesen tett, arra jutott, hogy addig �rdemes t�madni, am�g m�g jelen van a f�lelem, am�g m�g nem t�nt el. �gy t�bb es�ly�k lehetne f�lelemb�l mell�j�k szeg�lt „h�veket” gy�jteni�k. Egy j�l id�z�tett t�mad�s sok mindenre k�pes lehet, ha nem sz�m�tanak r�. Ez aggasztotta legink�bb. Tudta, hogy a meglepet�s erej�vel rengeteg el�nyre, jelen esetben hatalomra szert lehet tenni. Ha a hal�lfal�k min�l gyorsabban dolgoznak, ann�l t�bb es�ly�k lehet egy j�l siker�lt akci�ra. B�r a miniszt�rium gyorsan „gy�gyul”, a rendszer m�g mindig nem �ll szil�rd l�bakon �s m�g kor�ntsem t�k�letes. Egy j�l id�z�tett robbant�s az egyik alapk�n�l �s minden �jra �sszed�l, a feje tetej�re �ll. A hal�lfal�k c�lja pedig nem lehet m�s, mint a p�nik �s a zavarkelt�s, ha �jra hatalmat akarnak maguknak. Elv�gre mivel lehetne jobban �sszezavarni az embereket, mint azzal, hogy �jra rejt�lyes t�mad�sok �s hal�lesetek fogj�k megt�lteni a reggeli �js�gok lapjait.

Nagyot s�hajtott �s finoman megr�zta a fej�t, h�tha ezzel elkergetheti balj�s gondolatait. Mikor k�s� d�lut�nra v�geztek az eg�sz toronnyal, f�radtan rogytak le a fotelekbe �s kanap�kra, de m�g el�tte felhozt�k a l�d�ikat, hogy egy id�re b�cs�t mondjanak a gyeng�lked�nek.

- M�r csak a termek – f�jta ki a leveg�t hosszan Hermione, hogy az arc�ba hull� tincsek arr�bb t�ncoljanak a szeme el�l.

- Azzal hamar meglesz�nk, ha n�gyen dolgozunk – forgatta Harry az ujjai k�z�tt a p�lc�j�t, �s elmerengve b�multa ism�t a kandall�ban lobog� l�ngokat. Ny�r v�ge fel� j�rt �s az �don k�falak est�nk�nt igencsak leh�tik a leveg�t.

- Na, halljuk, min agyalt�l eg�sz nap? – tette fel sokadszorra a k�rd�st Ginny, l�tva Harry ism�t csak testben van jelen k�zt�k.

- Nem �rdekes, ez most nem ide tartozik – v�laszolta kit�r�en, de nem ford�totta el a tekintet�t a l�ngokr�l.

- Az�rt ennyire ne n�zz minket h�ly�nek – mordult fel Ron. – Az ember nem gondolkodik semmis�geken �r�k hosszat.

- Legyen el�g annyi, hogy McGalagony professzor mondott n�h�ny dolgot, ami nyugtalan�t, de mivel a rend �gye sajnos egyel�re nem besz�lhetek r�la nektek, Ron.

- Akkor mi is bel�p�nk a rendbe – v�gta r� Ginny �s izgatottan ficergett Ron mellett a kanap�n.

- Nem – motyogta Harry szinte �ntudatlanul, automatikusan a v�lasz�t.

- Legal�bb valami hasznosat is csin�lunk ha… mi? – akadt meg Ginny, lelkesen belekezdett mond�k�j�ba Harry v�lasz�ra.

- M�rmint te nem. Ronnak nincs okom megtiltani – tette hozz�.

- Ezt m�g is, hogy �rted? – k�rdezte Ginny, d�ht�l kipirult arccal. Harry tudta r�la, hogy nem b�rja elviselni, ha ir�ny�tani akarj�k. A jelleme nem v�ltozott, ha m�lyen meg is maradt benne egy r�sze.

- Kiskor� vagy – seg�tette ki �vatosan Hermione. – Ez�ltal…

- H�rom h�nap – v�dte mag�t indulatosan Ginny.

- Akkor is igazuk van – sz�lalt meg Ron is. – Kiskor� vagy.

Hermione l�tta a hirtelen els�t�t�l� tekintetet Ginny r�sz�r�l, �s magyar�zni kezdett, hogy megel�zze a vit�t.

- Ne �rts minket f�lre, nem tart senki kevesebbnek – k�sz�r�lte meg a tork�t. – De ezt nem mi d�ntj�k el. A rend szab�lya, hogy kiskor� var�zsl� illetve boszork�ny nem lehet a tagja.

- De ti se voltatok m�g tizenh�t, mikor bel�ptetek – v�dekezett Ginny.

- H�bor� volt, Gin – suttogta Harry, akaratlanul is a l�ny becenev�t haszn�lva. – Azt se tudtuk meg�lj�k- e a k�vetkez� reggelt, nem hogy a k�vetkez� hetet. Napr�l napra �lt�nk, �s olyan d�nt�seket is k�nytelenek voltunk olykor meghozni, amit m�s esetben v�gsz�ks�g eset�n se tenn�nk. Nem csak mi, a rend, a vil�gos oldal�rt harcol�k legt�bbje. Nem �rtheted meg, m�g �t nem �led �s ne k�v�nd, hogy �gy legyen. – Szavait hossz� csend k�vette n�gy�k k�z�tt �s mind Harry szavain r�g�dtak.

- Hermione, lej�nn�l velem a gyeng�lked�re? Lenn hagytam a k�nyvem az �jjeliszekr�nyen. – k�rdezte Harry, m�lyen a l�ny szem�be n�zve, ugyanis maga Hermione hozta fel Harry anim�gi�r�l sz�l� k�tet�t, de besz�lnie kellett vele. Mind a hal�lfal�kr�l, mind Ron�kr�l. Napok �ta nem besz�ltek huzamosabb ideig kettesben. Harryben pedig kezdtek felgy�lni a dolgok, amiket mindenk�ppen meg akart vele osztani.

- Persze – v�gta r� Hermione, nagyon is tudva, hogy Harryt per pillanat nem a k�nyve foglalkoztatja, ami egy�bk�nt is ott van a l�d�j�ban, a ruh�k tetej�re t�ve, ahov� � tette mikor �sszepakolta a holmij�t, m�g a fi� Madame Pomfreyval besz�lte meg a t�voz�sukat.

Fel�lltak �s biccentve Ron�k fel�, elhagyt�k a klubhelys�get, de esz�k �g�ba se volt lemenni a gyeng�lked�re, helyette Harry megtorpant egy �res falszakasz el�tt, �s h�romszor els�t�lva el�tte, kit�rta Hermion�nak a megjelen� ajt�t, ami m�g�tt kellemes hangulat� t�rsalg� v�rta �ket. V�r�s-arany sz�nekben pomp�zva, k�t fotellel �s egy alacsony asztallal, de a helys�gben sz�tsz�rva j� p�r nagym�ret� p�rna is hevert, valamint a h�ts� fal nagy r�sz�t a plafonig �r� k�nyvespolc takarta.

- Mindig is j� volt a k�pzel�er�d - mosolyodott el Hermione, mik�zben lehuppant egy p�rn�ra, a kandall�t�l nem messze, szem�t a k�nyvek gerinc�n j�rtatva. – Ez�rt mennek neked olyan j�l a non verb�lis �s a p�lcan�lk�li var�zslatok. Mindig tudod mit is akarsz el�rni pontosan.

- Ugyanez r�d is igaz – foglalt helyet Harry vele szemben, miut�n becsukta a szoba ajtaj�t.

- De nem olyan m�rt�kben, mint r�d.  Ez, ha �gy n�zz�k m�v�szet, amit a k�nyvekb�l nem lehet kitanulni. – sz�netet tartott, �s pimaszul hozz�tette, oldva a hangulatot. – Mert akkor nekem menne jobban! – incselkedett.

- �, azt te csak hiszed – sz�llt be Harry is a j�t�kba, �s bizony�tva igaz�t, n�h�ny csukl�mozdulat�ra sz�nes, kolibri nagys�g� madarak jelentek meg Hermione k�r�l, �s csiripelve, finoman csipkedt�k a haj�t �s tal�rj�t. A l�ny hangosan kacagott, �s csatlakozott hozz� Harry is kicsit visszafogottabban, de m�r �rz�d�tt rajta a hangulatv�ltoz�s, �s elt�nt a nyomotts�g, ami eg�sz nap jellemezte a fi�t. Ha csak p�r percre is, de elt�nt.