Harry m�snap szokatlanul kor�n �bredt, azzal az elhat�roz�ssal, hogy elmegy az Abszol �tra. Nem igaz�n tudta megmagyar�zni, de valahogy volt egy olyan el��rzete, hogy v�rnak m�g r� meglepet�sek a nap folyam�n.

Tegnap este, miut�n fel�rt a szob�j�ba, led�lt az �gyra, �s az elm�j�t pr�b�lta ki�r�teni. Id�k�zben r��rzett az okklumencia haszn�lat�ra, arra, amit Piton nem tudott neki megtan�tani az � m�dszereivel. Az �sszes gondolat�t egy k�pben rejtette el. Egy k�pben, ami tele volt v�ratlan dolgokkal, �s egy betolakod� sz�m�ra csapd�kkal. Saj�tos m�don oldotta meg azt, amit senki nem tudott megtan�tani neki. Sok apr� �s jelent�ktelen dologgal elfedett egy fontos �s l�nyeges t�nyt. Ha valaki megpr�b�lta volna legiliment�lni, csak egy jelent�ktelen k�pet l�tott volna, vagy azt sem.

Tapogat�zott egy sort az �jjeliszekr�nyen, mire siker�lt megtal�lnia a szem�veg�t �s a p�lc�j�t. Az � saj�t p�lc�j�t, ami �letvesz�lyes kalandjai sor�n, az �let�t mentette meg. Harry elmerengett, az ujjai k�z�tt forgatva a magyalfa f�nixtoll p�lc�t. A bodzap�lca… a bodzap�lc�t visszatette oda, ahova val�. A n�hai igazgat�, Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore m�rv�nys�rj�ba, az utols� ura kezei k�z�. Nem volt r� sz�ks�ge, hiszen visszakapta azt a p�lc�t, amit � sokkal t�bbre tartott a bodzaf�n�l…

Fel�llt az �gy sz�l�r�l. Egy gyors zuhany ut�n fel�lt�z�tt �s halkan elhagyta a szob�t. Nem akart fel�breszteni senkit, csak a konyh�ba akart lejutni �s meginni egy te�t. Nem igaz�n volt most kedve egy k�z�s reggelihez Dursley�kkel. A tegnap est�je is el�g rosszul siker�lt miattuk. Les�t�lt a l�pcs�n, �s bement a konyh�ba. Nem akarta fel�breszteni Siport, �gy maga k�sz�tette el a reggeli�t �s a te�t. Tal�n valami haszna is volt a rokonain�l t�lt�tt nyaraknak.

Ha nem akart �hen halni, musz�j volt megtanulnia f�zni. Egyszer majdnem siker�lt felrobbantania az eg�sz konyh�t, de szerencs�re akkor �pp nem voltak otthon, �gy meg�szta a hetekig tart� szobafogs�got �s padl�s�rol�st. H�nyszor megdics�rt�k a Privet Drive nappalij�nak padl�j�t, amit �neki kellett tiszt�ra s�rolni, mert megijesztette Dudleyt, vagy v�letlen�l �sszet�rt egy poharat. Vagy �ppen csak j�lesett rokonainak, hogy a nyak�ba s�zhatnak valami h�zimunk�t, az�rt, mert leveg�t vett. F�ny�r�s, gyoml�l�s a t�z� napon, negyven fokban…

Sosem panaszkodott. Nem adta meg azt az �r�m�t b�csik�j�nak, hogy m�g ki is g�nyolhassa… De ez mind r�gen volt, �s az�ta, mintha �vtizedek teltek volna el. Neki egyik napr�l a m�sikra fel kellett n�nie, �s amint nagykor� lett, a nyak�ba szakadt a felel�ss�g a h�bor� �s az ember�letek miatt. Mondhatni �gy is, hogy „nem volt gyerekszob�ja.”

A h�bor�, amit megnyertek, de m�gis milyen �ron… Dumbledore, Fred, Tonks, Lupin, Piton… a t�bbi �tven, �s m�g ki tudja h�ny n�v, akik az�rt haltak meg, hogy v�gre v�ge legyen a h�bor�nak.
Sokat gondolkozott mostan�ban ezeken, �s ez�rt is volt olyan d�h�s Vitrolra m�g mindig, mert olyan dolgokr�l mondott v�lem�nyt, amikr�l azt sem tudja, mekkora a s�lya…

Nagyot s�hajtott, �s fel�llt az asztal mell�l. Ami megt�rt�nt, azon m�r nem tud v�ltoztatni. Sem �, sem a Miniszt�rium, se egy id�nyer�, se semmi.
Kib�mult az ablakon. A t�ren, kis b�d�ban egy �regasszony vir�got �rult az arra j�r�knak. Egy kutya rohant �t az �ton, sz�j�ban egy falat h�ssal �s ut�na loholt egy pocakos ember, szak�cssapk�ban, m�g�tte egy mosogat�fi�val. Nem messze innen volt egy kis mugli �tteremszer�s�g. A kutya nyilv�n a konyh�r�l lophatott mag�nak �telt, de ezek szerint rajtakapt�k.
A kuty�r�l Sirius jutott az esz�be, de ez az eml�k most nem elszomor�totta, hanem mosolyg�sra k�sztette.

S�hajtott, kiitta a b�gr�b�l marad�k te�j�t, �s vissza�lt a konyhai sz�kre. Ha el akar menni az Abszol �tra, m�g meg kell besz�lnie Ron�kkal.

Nyekeregve kiny�lt a konyh�b�l ny�l� alacsony szem�ld�kf�j� ajt�. Egy borzas, lelapult f�l� Sipor jelent meg, �lmodoz� tekintettel. A sz�ken �ld�g�l� Harryt is csak akkor vette �szre, mikor v�gigj�rtatta tekintet�t a konyh�n.

- J� reggelt, Sipor! – k�sz�nt�tte megszeppent man�j�t. Az gyorsan �szbe kapott, kih�zta mag�t �s meghajolt el�tte.

- J� reggelt, Harry gazd�m! – brekegte, �s egy csettint�ssel megv�ltoztatta �lt�z�k�t. – Sipor hozhat valamit?

- Nem, m�r reggeliztem – legyintette Harry -, csak a t�bbieknek k�sz�ts valami ennival�t!
Fel�llt, intett Sipornak, �s �tment a nappalba. Le�lt kedvenc fotelj�ba a kandall� el�, �s behunyta a szem�t. Gondolkodott rajta, hogy nem lenne-e jobb ink�bb a l�thatatlann� t�v� k�peny alatt menni, de v�g�l lemondott az �tletr�l.

- Harry, te minek kelt�l fel? – Ginny �llt az ajt�ban �s k�rd�n n�zett r�.

- Ezt �n is k�rdezhetn�m t�led – mosolygott r�. - Fel�bredtem, �s nem tudtam aludni – r�ntotta meg a v�ll�t, �s kit�rta a karjait, hogy a l�ny az �l�be �lhessen. Ginny egy �s�t�s k�zepette k�nyelmesen elhelyezkedett, �s a v�ll�ra hajtotta a fej�t. Percekig �ltek �gy, cs�ndben, gondolataikba m�lyedve. Sipor a konyh�ban halkan cs�r�mp�lt az ed�nyekkel, v�g�l Harry sz�lalt meg.

- Ronnal elmenn�nk az Abszol �tra – n�zett fel. - Maradtok itthon, vagy ti is j�tt�k?

- Szerintem maradunk, valakinek �gyis maradnia k�ne, a rokonaidra vigy�zni – r�ntotta meg a v�ll�t. – Hermione �gyis a k�nyvt�rban fog �lni eg�sz nap, mivel a fej�be vette, hogy keres neked valamit a m�gi�ddal kapcsolatban. Azt mondta, j�l j�het m�g – �s�tott �s visszahajtotta a fej�t Harry v�ll�ra.

- Ebben igaza lehet, b�r nem hiszem, hogy fog tal�lni ak�rmit is. K�tlem, hogy ez olyan gyakori jelens�g lenne, hogy valaki k�tszer is t�l�lje a gyilkos �tkot �s m�g a felad� m�gi�j�t is megszerezze… ami r�ad�sul sz�ntiszta fekete m�gia.

- Harry, ez nem fekete m�gia. Ha az lenne, most nem �ln�l itt, abban biztos vagyok… Valamikor lehet, hogy s�t�t volt, de m�r nem az. Hermione azt mondta, szerinte az�rt nem mutatkozott eddig, mert lappangott. Nem tudott azonosulni a tieddel, am�g ki nem tisztult, �s a d�h�d seg�tett ebben. Akkor bocs�totta haszn�latra mag�t, amikor te enged�lyt adt�l neki, nem tudva, mit h�vt�l. Gondolom, most m�r teljes m�rt�kben hozz�d tartozik, mivel ir�ny�tod.

Harry elgondolkodott azon, amit a l�nyt�l hallott. Hinni akart neki, de m�g abban sem volt biztos, hogy mik�nt tudn� ir�ny�tani. Most a h�z k�r�l van, de mit fog kezdeni, ha hossz�t�von nincs semmi, amivel lefoglalhatja mag�t? Most, hogy ezt �gy elgondolta, m�r kor�ntsem t�nt olyan j� �tletnek lemenni az Abszol �tra.

- Megyek, felkeltem a b�ty�m, �s legal�bb most visszakapja a m�ltkorit – ny�jt�zkodott, fel�llt �s, m�g mindig pizsam�ban, elindult f�l a l�pcs�n.
Harry kih�zta mag�t, behunyta a szem�t �s f�lelt. Arc�ra m�r most ki�lt a mosoly. M�g p�r dobban�s a l�pcs�n… ny�lik az ajt�… H�rom, kett�… egy…
Az emeletr�l, m�sodpercre pontosan, felhangzott egy meglepett ord�t�s, egy �les sikoly, �s egy s�t�ni kacaj.

Becsap�dott az ajt�. Szapora l�bdobog�s ut�n megjelent a nappali ajtaj�ban Ginny, kipirulva, diadalmas mosollyal az arc�n. Kif�jta a benntartott leveg�t, odas�t�lt a fotelhez �s k�nyelmesen vissza�lt Harry �l�be.

- Mit csin�lt�l? – �lelte �t, vigyorogva.
Ginny nem v�laszolt, helyette hallgatt�k a d�b�rg� l�pteket. Egy b�rig �zott Ron �s egy, m�r sz�raz Hermione. K�lcs�n keny�r visszaj�r!

- J� reggelt! L�tom a zuhany m�r megvolt, ha fel�lt�zt�l, indulhatunk is – mosolygott bar�tj�ra. Ronnak skarl�tv�r�s lett a f�le, �s �gy t�nt, jobban j�rnak, ha nem viszonozza a k�sz�n�st. Hermione csak �llt, �s vill�ml� szemekkel n�zett Ginnyre. A l�ny bef�szkelte mag�t Harry tal�rj�ba, �s onnan szeml�lte az esem�nyeket.

- J� reggelt! – hangs�lyozta az els� sz�t Hermione �s le�lt a kanap�ra. Ron egy p�lcaint�ssel megsz�r�totta mag�t, �s Harry szem�be n�zett.

- Hova akarsz te menni? – Hangj�n m�g hallatszott, hogy nem felejtette el az el�bb lezajlottakat, de m�r l�nyegesen nyugodtabban sz�lalt meg. V�g�l is egy szava sem lehet, mivel egy h�ttel ezel�tt � volt olyan kedves �s �bresztette a m�sik p�rocsk�t. Hasonl� m�dszerekkel…

- Az Abszol �tra – r�ntotta meg a v�ll�t Harry. - �gyis el k�ne menni valamikor. Hermione, te maradsz, vagy j�ssz?

- Maradok. Van m�r programom m�ra – n�zett fel a l�ny �s a plafon fel� intett. Harry megforgatta a szem�t �s ism�t bar�tj�hoz fordult.

- Igyekezz, Ron!




F�l �r�val k�s�bb Harry m�r a bej�rati ajt� el�tt �llt �s onnan kiab�lt bar�tj�nak percenk�nt.

- K�sz vagy m�r? – Az eml�tett v�gre megjelent a l�pcs� tetej�n, fel�lt�zve, indul�sra k�szen. – Na, v�gre!

- J�l van, na! Nem neked dikt�ltak le h�sz k�l�nf�le k�nyvet �s m�g t�z lehets�geset, megtoldva egy R�VID tartalomjegyz�kkel – hangs�lyozta a r�vid sz�t, �s lobogtatta meg a kez�ben tartott, tele�rt pergament, amit Hermione gy�ngybet�i �s Ron macskakapar�sa d�sz�tett. Elrejtette tal�rja egyik zseb�be, �s miut�n Harry koppintott az ajt�ra, kis�t�ltak a reggeli naps�t�sben f�rd� utc�ra.

A h�zat k�r�l�lel� m�gia �rezhet�en megv�ltozott. Harry megint �rezte a visszat�r� bizserg�sb�l, hogy ak�rmennyire is akarja, ezt az elemi m�gi�t nem tudja itt „felejteni”.

Az a titokzatos aura, ami k�r�llengte Harryt m�r bent a h�zban is, most olyan lett, mintha megs�r�s�d�tt volna. �rezhet� volt az ereje az apr� rezg�sek ezreib�l. Tiszteletet parancsol� �s f�lelmetes. Ront megsz�d�tette a hirtelen v�ltoz�s, de azon k�v�l nem �rzett semmi furcs�t a folytonos l�ktet�s mellett, ami most er�sebb� v�lt bar�tja k�zel�ben.

Ron kutat� tekintettel vizslatta az arc�t. B�lintott a fel nem tett „biztos, hogy j�l �rzed magad?” k�rd�sre, �s a karj�t ny�jtotta. Egy hangos pukkan�ssal mag�ba r�ntotta �ket a szor�t� �r. Egy m�sodperc eltelt�vel, felt�ntek a sokas�gt�l ny�zsg� Abszol �t egy kisebb mell�kutc�j�ban. Kif�jva a benntartott leveg�t egym�sra n�ztek. Harry b�lintott, majd kil�ptek a sz�nek �s furcsas�gok egybefoly� forgatag�ba.

Most j�rtak el�sz�r az Abszol �ton a nagy csata �ta, de az most m�r ugyan�gy n�zett ki, mint mikor tizenegy �vesen el�sz�r j�rt itt Hagriddal az oldal�n. M�g az eml�ke sem l�tszott meg annak, hogy milyen volt k�t h�nappal ezel�tt. Ny�zsg�tt a boszork�nyok �s var�zsl�k sokas�g�t�l, akik vagy munk�ba igyekeztek, vagy �ppen megszokott bev�s�rl� k�r�tjukra indultak.

Hirtelen hi�ny�rzete t�madt. Ron, szok�s�val
ellent�tben, most nagyon is cs�ndben volt. Bar�tja feszengve haladt mellette �s idegesen pillantott k�rbe. Kicsit elgondolkodott, �s �szre sem vette a k�r�j�k gy�l� t�meget. Eddig. Aki elment mellett�k, az megfordult �s r�gt�n sutyorogni kezdett a mellette �ll�val. Ahol elhaladtak, ott a megszokott utcazaj a minim�lisra cs�kkent �s mindenki �ket k�vette a tekintet�vel.

- Harry, �n elmegyek a Czikornyai �s Patz�ba. Beszerzem Hermion�nak a k�nyveit. Te pedig szerintem menj �s vegy�l akkor magadnak egy baglyot – mondta Ron halkan �s egy j�v�hagy� biccent�s ut�n bement az �zletbe, ami el�tt �pp most haladtak el. Harry ment tov�bb, c�lir�nyosan, �s pr�b�lt nem t�r�dni a folytonos sutyorg�ssal �s a r� szegez�d� pillant�sokkal. A t�meg, ami norm�l esetben ide-oda l�kd�sn�, megny�lt el�tte �s az emberek t�vols�gtart�an haladtak el mellette. Mindenki �rezte a szokatlanul er�s kisug�rz�st, ami miatt jobbnak l�tt�k nem az �tj�ba ker�lni.

Lehajtott fejjel �s szapora l�ptekkel haladt, de nem tudta nem �rezni a r� szegez�d� szemp�rok sokas�g�t. Itt-ott elkapott f�l mondatokat, amik arra �szt�n�zt�k, hogy m�g jobban igyekezzen.

- M�gis mi ez… mi t�rt�nhetett... mit keres most itt ... honnan… ez a kisug�rz�s… csak � lehet… - ehhez hasonl� sz�foszl�nyok �t�tt�k meg folyton a f�l�t, ak�rmennyire is pr�b�lt nem oda figyelni.

V�gre megl�tta a keresett bolt s�t�t kirakat�t. Kicsit lass�tott, befordult �s t�tov�z�s n�lk�l benyitott az els�t�t�tett �zletbe. A hely, ahogy eml�kezeteiben �lt, most is tele volt zs�folva kalitk�k �s ketrecek sokas�g�val, benn�k madarak, macsk�k, patk�nyok, egy terr�riumban b�k�k, �s m�g ki tudja h�nyf�le �llatot, var�zsl�nyt rejtett a s�t�t�tett helys�g. Az elad�pultn�l a bolt mindenkori tulajdonosa �ld�g�lt, egy ketrecet jav�tgatva az egyetlen �g� olajl�mpa f�ny�n�l.

Mikor meghallotta az ajt� csuk�d�s�t, egy alakot pillantott meg a f�lhom�lyban, de az arc�t m�g nem siker�lt kivennie.

- J� napot! Miben seg�t… - A boltosnak elakadt a szava. Harry a megsz�l�t�sra el�r�bb l�pett, beker�lve a pisl�kol� l�mpa f�ny�be. F�lbehagyta megkezdett munk�j�t �s kil�pett a pult m�g�l, kezet ny�jtva Harrynek.

- �hm… J� napot! – fogadta el kiss� zavartan a var�zsl� �dv�zlet�t �s megr�zta a fel� ny�jtott kezet.

- K�sz�n�m! – suttogta maga el� az �szes haj� var�zsl�. Harry �rtetlen arccal �llt el�tte �s �sszeh�zott szem�ld�kkel v�rta a folytat�st. – Az unoka�cs�m is a Roxfort v�d�i k�z�tt volt. Sok mindent hallottam t�le a t�rt�ntekr�l – n�zett fel Harry szemeibe. Arca m�lyen bar�zd�lt volt, szeme k�kes, haja �s szak�lla �sz. – Maga olyan borzalmakat �lt �t, mint m�g egyetlen var�zsl� sem, mi�ta mi l�tez�nk. Az eleven m�gia s�t�t fele m�g soha nem vitt v�gbe olyan puszt�t�st, mint az elm�lt h�rom �vtizedben. De mint minden m�regnek van ellenszere, �gy minden rosszn�l van egy ezerszer er�sebb j�, aki v�g�l �gy… vagy �gy, de gy�zelmet arat. A s�t�ts�gbe bet�r a f�ny, �s felt�rja azt, amit egykor elfedett a hom�ly…

Harry megrend�lten, d�bbenten �llt. Mintha csak Dumbledoret hallotta volna… a bolt tulajdonosa h�tr�lt egy l�p�st, �s les�t�tte a szem�t.

- Eln�z�st – k�rt bocs�natot, de � csak pislogott �s pr�b�lt t�ll�pni d�bbenet�n. Az �szes var�zsl� minden szav�b�l s�t�tt az �szintes�g. Neh�z volt bevallania mag�nak, de olyan tiszt�n fogalmazta meg az igazs�got, ahogy � soha nem tudta kimondani. – Eln�z�st, ha tolakod�snak tartja, amit mondtam. – Az elad� felemelte a fej�t �s visszament a pult m�g�.

- Egy�ltal�n nem – sz�lalt meg v�gre � is. – �r�l�k, hogy van olyan ember, aki a dolgokat igaz�n �tgondolja �s nem csak a „kis t�l�l�nek” tart… �n tartozok k�sz�nettel!
A tulaj f�lretolta az asztallapr�l munk�j�t. Elmosolyodott �s izgatottan felcsillant a szeme, mint akinek egy nagyszer� �tlete t�madt hirtelen.

- Miben seg�thetek?

- Egy bagolyra lenne sz�ks�gem – n�zett k�r�l Harry, de igaz�n egyik felcsillan� szemp�r sem ragadta meg tekintet�t.

- Mit sz�lna hozz�, ha nem egy k�z�ns�ges madarat adn�k �nnek? – jegyezte meg t�rgyilagosan, szak�ll�t simogatva az �reg. Harry nem igaz�n �rtette, mit �rt az alatt, hogy k�z�ns�ges. Milyen m�s mad�rra lehetne sz�ks�ge?

- V�rjon egy kicsit, k�rem! – H�tat ford�tott �s elt�nt egy ajt� m�g�tt. M�g mindig nem �rtette, mit v�r t�le a bolt tulaja, de nem ellenkezett.

P�r perc m�lva az ajt� kiny�lt. �s a var�zsl� egy t�z-tizen�t centim�ter nagys�g�, aranysz�n�, l�ngmint�s toj�ssal a kez�ben t�rt vissza. Hermione biztos felismern�, de neki nem ugrott be semmilyen var�zsl�ny, aminek a toj�s�t l�ngmint�k tark�tan�k. K�l�n�s �vatoss�ggal b�nt vele az �reg. P�lc�j�t r�szegezte a jav�tgatott ketrecre �s �talak�t� var�zslatok sorozat�val egy kisebbfajta m�vesen munk�lt fadoboz �llt a hely�n. Felpattintotta a doboz fedel�t �s a puha b�l�s� belsej�be beletette a toj�st. Lez�rta �s Harry el� tolta. Meglepetten �s �rtetlen�l b�mult a tulajra. Az elmosolyodott �s f�lred�nt�tt fejjel n�zett a zavartan csillan� z�ld szemekbe.

- Bizalom k�rd�se, Mr. Potter. Ez a legfontosabb – jegyezte meg sejtelmesen.

- Hogy b�zik meg egy olyan emberben, akit nem is ismer? – t�rt ki bel�le a k�rd�s. Kicsit finomabban akarta megfogalmazni, de d�bbenete �s zavarodotts�ga megg�tolta ebben.

- T�ved – v�laszolta halkan, �s m�g mindig mosolygott. – Ismertem az �desanyj�t. Akkor tal�lkoztam vele
el�sz�r, mikor megvett t�lem egy szel�d�thetetlen macsk�t, amit �n m�r az utc�ra k�sz�ltem kidobni. Ut�na pedig sokszor ben�zett hozz�m, ny�ron szint minden harmadik nap. Az a bizonyos szel�d�thetetlen macska pedig mindenhova k�vette, �s dorombolva b�jt a karjai k�z�. Im�dta az �llatokat �s nagyon is �rtett
hozz�juk. – Az �reg var�zsl� szeme f�tyoloss� v�lt, ahogy elmer�lt az eml�keiben, majd hirtelen r�ntotta vissza mag�t a jelenbe. – Sajn�lom, hogy �n jobban ismerhettem azt a szem�lyt, akit mag�nak kellett volna a legjobban ismernie.

Harrynek most m�r v�gk�pp a tork�ra forrt minden sz�, amit mondani k�sz�lt. Fogalma sem volt mit mondhatna, vagy egy�ltal�n, hogy meg tudna-e sz�lalni.

- Menjen, el�gg� feltartottam... �s k�rem, fogadja el az aj�nd�komat. – Megfogta a dobozt �s Harry kez�be nyomta.

- Az �n�… de h�t �n… - V�gre siker�lt kiny�gnie valamit, de �rtelmet azt nem igaz�n l�tott benne.

- Szerintem m�g a mai nap folyam�n ki fog kelni, de nem vagyok benne biztos – folytatta cseveg� hangnemben a var�zsl�, meg se hallva, amit mondani pr�b�lt. – Tegye
a t�z k�zel�be, vagy ak�r mell�.

- K�sz�n�m, de �n…

- Mag�nak most mennie kell – fejezte be Harry helyett a mondat�t mosolyogva. Az ajt� fel� ford�totta a d�bbent fi�t, �s szel�d er�szakkal kitolta a bolt ajtaj�n. – A viszont l�t�sra, Mr. Potter! Ja, �s el ne felejtse, egy f�nix �lete v�g�ig h�s�ges ahhoz, akit a gazd�j�nak tekint.